Az ókori egyiptomi zenéről a régi ábrázolásokból (falfestmények, domborművek) és leírásokból értesülhetünk. A zenének a vallásos szertartásokon és a fáraók udvarában is nagy szerepe volt. A szertartásokon sok énekes és hangszerjátékos muzsikált. Legfőbb hangszereik a különféle fuvolák és hárfák voltak. A női muzsikusok hangszere a sistrum volt. A katonai felvonulásokon, harci cselekmények közben egyenes trombitát (sneb) használtak.
Az udvari muzsikusok nagy megbecsülésnek örvendtek, az ügyesebbek még földbirtokokat is kaphattak. Az udvari zenét különféle tisztségviselők szervezték, irányították, felügyelték. Ezek a tisztségek örökölhetőek voltak.
A falfestményekből kiderül, hogy különféle kézjelekkel mutatták a hangközöket, dallamfordulatokat.
Később sok női énekes, hangszerjátékos érkezett pl. Mezopotámiából, akik a többek közt lakomákon szórakoztatták a jelenlévőket élénk muzsikájukkal. Végezetül a görögök voltak nagy hatással az egyiptomi zenére, miután Nagy Sándor seregei elfoglalták az országot. Ekkor a zenészek legtöbbje már görög volt, ők voltak a zenetanárok is, és elterjedtek a hangszereik is.
Egyiptom egyik legfontosabb város ebben az időben Alexandria volt.
(Kelemen Imre: A zene története 1750-ig c. könyve alapján.)
"Két olasz tudós megfejtette és "lefordította" a
korszerű kotta nyelvére azokat az óegyiptomi himnuszokat, amelyeket a
fáraók temetésén játszottak a zenészek. A két tudós szerint az
óegyiptomiak a zenét olyan hieroglifák segítségével kottázták le,
amelyek a bolygók megjelölésére szolgáltak. Elméletük szerint az
óegyiptomi kottarendszer i.e. 3500 körül született. Anna Caldaro és
Nedim Vlera összesen vagy egy tucatnyi egyházi himnuszt fejtett meg,
amelyekre ősi papirusztekercseken és domborműveken bukkantak." Forrás: Múlt kor - Történelmi Magazin
Még egy kis plusz információ, ha érdekel... Egyiptomi történetek - Zene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése